Cikkek kategória bejegyzései

Az élhető környezet

Az élhető környezet
(Társadalomkritika)
Sokáig tanakodtam milyen tematikát is ragadjak meg az adott címet illetően. Hisz a téma konkrétan nem lett megadva. Az ”élhető környezet” fogalma alatt mindenkinek mást érthet. Van, aki azt érti, milyen anyagokkal vesszük körbe magunkat, miből építkezünk, miből és hogyan tartjuk fenn magunkat és otthonunkat. Hogyan alakítjuk ki tágabb környezetünket, munkahelyünket, közlekedésünket.  Abba nem gondolunk bele, hogy ezeknek milyen a környezetvédelmi, fenntarthatósági energiapolitikai, és összességében a társadalmi hatása.

Az élhető környezet fogalom esetében sokan ”csak” arra asszociálnak, hogy milyen otthont képzelünk el magunknak és esetleg azokat milyen anyagokból építjük meg.  Anélkül, hogy figyelembe vennénk azok árát ezzel együtt az előállítási költségek, és az abba befektetett energia, a nyersanyag kitermelésével járó környezeti hatásokat és rekultivációra fordított energiát.
Kapcsolódó kép
A közvetlen környezetünk alatt a lakókörnyezetünket értjük. Azok felépítéséhez nyersanyagok tekintetében mindenki a természetes anyagokra gondol elsősorban. Ezek az anyagok közrejátszanak egy lakás páraháztartásához, termodinamikájához, energiaszükségletéhez. Közkedvelt anyagok az agyagtermékek, reneszánszát éli vályog és a kender. A különböző fafajták örök sláger mind az építészetben mind az otthonunk berendezési tárgyainknál való felhasználását tekintve. Egy otthon tervezésénél fontos a természetes fizikai rendszerek kihasználása. Ezek figyelembevétele nélkül azokat mesterségesen kell pótolni. De ezeket nem tehetjük büntetlenül, meg kell, fizessük a közműszolgáltatói számlákban, a pótló berendezések árában, azok üzemeltetési költségeiben. A hely optimális választása hozzájárul a természetes adottságok kihasználásához, így például egy déli fekvés a benapozás révén a fűtési számlákat és a világítási költségeket csökkenthetjük. A dombházak, earthshippek, a pincehatás előnyét használják ki mely fűtés nélkül is 8-10 fokos hőmérsékletet tudnak tartani.
Képtalálat a következőre: „ökolábnyom”
Az élhető környezethez hozzájárulhatunk az önfenntartás révén is. Egy ”háztáji kiskert” még akár egy panellakás erkélyén is kialakíthatunk. Az egészséges zöldségtermelés nem csak a pénztárcánkat kíméli, hanem vegyszermentesen és szállítási költség nélkül juthatunk egészséges ételhez. A zöld szín, a növényekkel teli környezet mindamellett hogy oxigénhez juttat bennünket a megtermelt javakkal járó sikerélménnyel együtt mentálisan is hozzájárul egészségesebb életünkhöz mellyel máris élhetőbbnek éljük meg a kialakított környezetünket.  Kiskertünkbe érdemes permakultúrával foglalkozni. A növénytársításokkal nem csak helyet spórolunk, de a kártevők és a gyomellen is védekezhetünk. Ilyen pl a csemegekukorica közé vetett bab mely felkapaszkodik a kukoricaszárra és közöttük elkúszva megél a tök is. Ez a példa is mutatja, hogy nem elég egy-egy szegmensre odafigyelni egy jónak tartott cél eléréséhez, hanem globálisan kell nézni egy probléma megoldását. Azaz nem lehet csak egy célja egy ötletnek és egy megoldásnak. Ha ezt nem gondoljuk át, lehet, hogy több kárt okozunk, mint amit megoldottunk. Ha már az önfenntartás szóba került, érdemes jobban kitárgyalni. Az önfenntartás az alapvető ismétlődéseket célszerű követni, ami a természetes körforgáshoz járulhat hozzá. Az nem fogja a hosszú távú érdekeinket szolgálni, ha az avart és a levágott füvet, gallyakat elégetjük hisz felesleges CO2 és egyéb szálló égéstermék jelenik meg a levegőben. Az zöldhulladék elszállíttatása sem az optimális megoldás. A teherautók felesleges környezeti hatása sem elhanyagolható.  Arról nem beszélve, hogy az elveszett tápanyagokat pótolni kell abban a környezetben ahonnan a zöldhulladék távozik. Sokan műtrágyázzák melynek nem csak lokálisan, de a vízhálózatba jutva közvetett veszélye is van. Erre tökéletes megoldás a komposztálás. Azon kívül, hogy nincs számottevő hatása a környezetünkre kivétel, ha egy műanyag komposztáló ládát vettünk. Egy komposztláda négy használt raklapból 10 perc alatt kész van egy kevésbé ügyes kezű barkácsolótól is. A komposztált biomassza ráadásul sokkal több a növények számára szükséges energiát és építőanyagot ér, mint nyers voltában. Ráadásul háziállataink produktumától is környezetkímélő módón szabadulhatunk meg. A komposztot felhasználva pótolhatjuk az elvesztett energiával kiskertünket. Kísérletek folynak olyan komposztkazán létrehozására. Az aerob folyamatoknál 1-1,5 évig kb. 60-40fokos víz nyerhető ki mely lakóház fűtésére fordítható.  Itt oxigén segítségével a lebontó baktériumok hőt termelnek, azaz egy lassú égés folyik minimális CO2 kibocsájtással. A technikát már üvegházak fűtésére eddig is hasznosították. Oxigén nélküli komposztálódásnál az anaerob baktériumok dolgoznak és hő helyett metán azaz éghető gáz termelődik. Égetésével a vezetékes földgázhoz és a palackos propán-butánhoz képest csak víz és Széndioxid keletkezik. Igaz ez a legnagyobb a talajban és a légkörben megtalálható üvegház-gázunk, de a természetes biológiai körforgáshoz elengedhetetlen hisz a növények a légkörből a CO2-t kivonják, foto-szintetizálnak, a szenet beépítik a szervezetükbe majd a számunkra szükséges oxigént kiadják.

Az élhető környezet kialakítása újrahasznosítással is elősegíthető. Azzal, hogy már hulladékként kezelt anyagokat újra felhasználunk, új termékekhez juthatunk úgy, hogy ahhoz nem vagy csak minimálisan kell természeti kincseket vagy erőforrásokat kitermelni és feldolgozni. Ezzel csökkentjük a természet-rombolást, csökkentjük a hulladéklerakók terheltségét és újabbak nyitását. Az egyén a vásárlási szokásainak átalakításával tud hozzájárulni a hulladéktermelés csökkentéséhez. Többször használható bevásárló szatyrokat-kosarat használ eldobható nejlonszatyrok helyett. Helyi termelőknél vásárol előrecsomagolt termékek helyett. Idővel a gyártókra is hatással lehetünk, hisz ha kevésbé veszünk olyan termékeket melyek csomagolási módszereivel nem értünk egyet, akkor a gyártó ezt közvetett módón is megérzi és rájön, hogy neki is változnia kell. A hulladékhasznosításban jelentek meg az elmúlt időszakban a legnagyobb innovációk. Szalmabála-építészet, az üvegbeton, és a hulladékból készített magyar Sylrock építőipari lap, az építőiparban. Kender pozdorjából készített Mercédesz ajtókárpit. Raklapból és autógumiból készített bútorok. Autógumit használnak folyami gátak vagy talajerózió ellen, nem csak gokart pályák ütközőfalánál. De találkozhattunk játszótereken darál gumiőrleményből készült térburkoló lapokkal. Gumiőrleményt autóutak burkolatára is használják. Régebben is foglalkoztak újrahasznosítással. Iskolai gyűjtéseken pírhulladékot illetve vashulladékot gyűjtöttek a gyerekek. A manapság használt kartondobozok többnyire újrahasznosított papírból készült. Sajnos sok esetben ezek értelmetlen jogi szabályozással már nem művelhetik a gyerekek, pedig erre mind közösségi mind környezetvédelmi szemléletük egészséges alakításához aktívan hozzájárultak. Más újrahasznosítás révén műanyagokból pirolízis segítségével éghető fagáz, vagy olajpárlat állítható elő mely fűtésre vagy üzemanyagként hasznosítható.

Az élhető környezet kialakítása nem megoldható az energia kérdés említése nélkül. Az életstílusunk hozzákapcsolódott az energiaigényünkhöz. Elektromos áram kell a mindennapi életünkhöz. Bár sok esetben ezeket magunk is megtermelhetjük. Napelemmel, szélkerékkel elektromos energiát termelhetünk. Kevésbé elterjedt függőleges tengelyű (VAX) szélgenerátorok esetében kb 50%-os szél esetében is energiaképes lehet a hagyományos szélgenerátorokhoz képest. Egyik prototípusa Magyarországon, Felcsúton található. Világításunk lehet energiatakarékos vagy LED-es világítás mely a már említett benapozással optimalizálható. Nem beszélve a természetes fény élettani hatásairól. Sík és vákuumcsöves napkollektorokkal meleg vizet állíthatunk elő akár árnyékos vagy téli időszakban is. Szennyvizünket amennyiben vegyszermentes életmódot folytatunk biológiai bontással és vagy gyökérzónás tisztítással semlegesíthetjük, vagy a házi biogáz generátorunkban a már említett anaerob folyamatokkal biogázt termelhetünk.
Képtalálat a következőre: „gyökérzónás szennyvíztisztítás”
Közlekedésünk sem lehet kivétel a környezetünkre való hatások kivesézésénél. A munkahely és a lakóhely kiválasztása nem kis fejtörést okoz. Szeretnénk tiszta természetes környezetbe lakni de a napi ingázással ezek esélyeit rontjuk. Tömegközlekedéssel ugyan csökkenthetük ökológiai lábnyomunkat, de ez csak a kisebbik rossz választása a rosszak közül. A kerékpározás jó alternatíva de ahhoz radikális kerékpáros forradalom kellene hogy ne a kipufogó gázokból töltsük meg nagyobb oxigénigényünk közben a tüdőnket. Itt nem tud okos lenni az ember. Igaz pár évtizede megjelentek PB-gáz üzemű autók de manapság és pár éve az első hidrogén és földgáz üzemanyagú autók elektromos autók.  Manapság? vágok is egyből a saját szavamba. Az első elektromos autó 1899-ben jelent meg Le Jamais Contente néven. Majd 1915-ben Milburn Light Electric-ja 8 évig volt a piacon. Később a Detroit Electric SP:01 vagy 96-99-között a General Motors közkedvelt Ev1-ese melyet az olaj lobbi tett el láb alól azaz a sikerei ellenére vont vissza a gyártó és semmisítették meg 1-2 múzeumi példány kivételével. A gépjárművek üzemanyag pótlására a csökkenő szénhidrogén készletek pótlására olajat állítanak elő kukoricából, biomasszából.

Mi az élhető környezet? Ökoszemlélettel felépített otthon és életmód, mely mind a létrehozás mind az működése során ötvözi az energia igény és energiafelhasználás optimalizálást. Az anyaghasználat megválasztása, illetve a hulladékok újrahasznosítása révén közvetlen jótékony hatással lehetünk környezetünk természetes megmaradása és fenntarthatósága érdekében. Ésszerűen felépített életmódunkkal is hatással vagyunk élőhelyünkre és az élővilágra, a pénztárca védelme csak ráadás.

Gál Tibor

Ingyen élet és az Earthship

Ingyen Élet. Létezik ez egyáltalán?

Vagy ez is csak egy téveszme, egy csalogató propaganda? Nem, az ingyen élet valóban nem létezik, hisz minden, amit ebben az irányban teszünk lépést ugyanúgy, mint a fizikai munka, tárgyi eszközök, bevitt energia, melyek mind-mind pénzben mérhetőek ledöntik az ingyen szó értelmét. Viszont lehet rá törekedni, hogy ezek a bevitt források minimalizálhatóak legyenek.

Mennyiből lehet ma egy a “minden” igényt kielégítő családi házat venni, esetleg építeni? 20 millió? 50 millió? 100 millió? Ezt mennyi idő alatt keresed meg? Mennyire fogja az igényeidet kielégíteni? Menyire lehet egy kész házat az igényeid megváltozásához hozzá alakítani? Mennyi lehet ennek a háznak a fenntartási költsége? Mennyire szólnak bele a beépített termékek fogyasztó társadalom elvárásainak, azaz mennyi az élettartamuk? Milyen időközönként kell a házadon olyan javításokat felújításokat végezni, amik a folyamatos minimális szinten tartáshoz szükségesek? Milyen összegből hozod ki a havi közműszámlákat? Víz, csatorna, gáz, villany, fűtés, csakhogy a legnagyobb értékű sárga csekkeket említsem. És e termékek, szolgáltatások, felhasznált anyagok mekkora ökológiai lábnyommal rendelkeznek? Az elhasználódott anyagok, hulladékok mennyire terhelik meg környezetünket? Mennyire környezetbarátok, mennyire használhatóak fel esetleg újra? Hisz egy a maga és a föld jövőjére kicsit is adó ember ezeket mind számításba veszi. Igaz a fenti árak függnek az országtól és annak áraitól, éghajlati övtől, munkaerő árától, stb… Azt mondod, hogy az ilyen ingatlanokat csak tehetősebb réteg engedheti meg magának? Nem! Akár neked is lehet ilyen. Azt mondod lehetetlen? Nézd, mindenhol érvényes a matematika. Mit szólnál hozzá, ha a fenti árakat elosztanánk kb 10-el? Azt mondod lehetetlen? 🙂 Az Earthship!

Mi is az Earthship?

earthship-001Az Earthship, magát és a benne lakókat szinte teljesen fenntartó épület. Ez egy új technológia? – kérdezhetnéd. Nem, a technológia már nem új keletű, kb. 35 éves. Egy Mike Reynolds nevezetű úr találta ki és valósította meg Új Mexikóban, Tao megyében. A koncepció, mely helyben olcsón elérhető anyagokból építkezhet. Minimális környezeti terheléssel jár mind a felépítése, mind az használata során. Közműveket nem igényel, minden szolgáltatást maga állítja elő, ezért is önellátó. Villamos energia napcellákból és szélkerékből, csapadékvíz gyűjtés, szürke és fekete-víz kezelés. Saját ciszterna, emésztő és komposztáló. Ingyen klíma. Konyhakert a lakásban. Ingyen világítás nagyméretű francia-ablakoknak köszönhető, de mélyebben is jó segítség a könnyen kezelhető tetőablakok.

Építőanyagok tekintetében élen jár az újrafelhasznált anyagok mennyiségében. Masszív támfalait használt gumiabroncsok teszik szívóssá és tartóssá, amiben-helyben kitermelt föld kap helyet. Hasonlóképp, mint ükanyáink vályogházaihoz, ami télen meleg, nyáron hideg volt. Miért a gumiabroncs? Mert túl termelésünk van belőle, elhelyezésük és-vagy újrafelhasználásuk rengeteg plusz bevitt energiát igényel. Szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. Továbbá a közhiedelemmel ellentétben nem veszélyes hulladék. Hisz ebben az esetben nem használhatnák fel gátak építésében, útburkolatokban, és játszótereken burkoló anyagként. Felhasználhatóak továbbá a sörös doboztól a pillepalackig, az üvegpalacktól a törött csempéig. Sok anyag felhasználása során csak a fantázia és a rendelkezésre álló ingyen építőanyagok sokasága és fantáziánk szabhat csak határt.

Earthship Magyarországon

Sajnos Earthship Magyarországon még nem épült, de erre irányuló gondoltatok már gyökeret vertek kis hazánkban. Erre jó példa a Pázmándi mesefalu törekvései, mely az újrahasznosításban látta meg a lehetőségeket és óvodát épít a társadalom által felhalmozott hulladékhegyekből. De jó példa erre az eredeti ötletet követő “Earthship Magyarország” FaceBook-csoportja, illetve annak kemény magját az “Earthship baráti kör”, aminek a tagjai meg is szeretnék építeni a hazai első Földhajóját, melyet remélhetőleg sok másik követ. A csoport kitűzött céljai között szerepel, hogy elterjessze az alternatív építési módokat, a hulladék gazdálkodás ésszerű módjait, az önellátást, és a szolgáltatóktól való függetlenséget úgy, hogy közben összhangban éljünk az élővilággal.

Emellett több más öko-építészettel foglalkozó társulás is hasonló elveket vall, melyekben megtalálhatóak a hagyományos magyar építészeteket modernizáló Szuper-vályog építészet, a szalmabála építészet, és a már szintén működő dombházas építési módszerek. Az Earthship olyan, mintha ezek az építészeti módok össze lennének gyúrva. Mindenből van belőle egy kicsi. Mégis a kis sárgolyónk túlsó szegletében fejlődött ki teljesen függetlenül. Hogy lehetséges ez? Úgy, hogy a fizika törvényei mindenhol érvényesek. Az, hogy a föld helyben megtalálható és nem kell előállítani, az hogy a földnek hő-felvevő és hőtartó képessége van, gondoljunk csak a cserépkályhára vagy nagyszüleink vályogházára. Vagy arra, hogy a szigetelést sok természetes anyag pótolhatja, amelyek felvehetik a versenyt a sok esetben drága és a környezetet károsító mesterséges társaival? Vagy csak arra, hogy mennyi a környezetünkben felhalmozott hulladék. Szemétből várat? – mondhatnátok. Nem a hulladék nem feltétlenül szemét. Hulladék lehet valaminek a maradéka, lehet felesleg, és lehet, hogy eredeti funkcióját már nem tudja betölteni. Innen beszélhetünk hulladék újrahasznosításról.

earthship-002A fentebb említett gumiabroncs semmi esetre sem szemét. Újra fel lehet darálni és újra fel lehet dolgozni. Az újrahasznosított üdítős dobozból újra üdítős vagy egyéb italos dobozt lehet készíteni. Erre vonatkozó megmozdulások eddig is voltak a világon és egyre nagyobb szerepet kell részt venniük az eredeti termék gyártóinak. De mi a helyzet abban az esetben, ha a hulladékokat eredeti, de már funkcióját vesztett állapotában hasznosítjuk. Nincs újabb energia felhasználás az újrahasznosításhoz, és a felhasznált hulladékkal is egy megvásárolandó terméket pótolunk, mellyel újra a fogyasztói- társadalom malmára hajtanánk a vizet.

Apropó víz! Tudtad-e hogy mennyi vizet használ fel egy ember egy év alatt? XXX litert. És ebből mennyit hasznosít újra? Szinte nullát. Ha a hétköznapi életet úgy írom le, hogy több ezer liter ivóvízzel locsolod a kertet vagy mosod le az autód vagy öblíted a WC-t ahelyett, hogy a lakásban felhasznált víz mennyiséget többször is felhasználnád. Szörnyen hangzik igaz? És tényleg, ha belegondolunk, a víz, azaz anyag, ami az egyik legnagyobb mennyiségben áll rendelkezésre, aránylag sokat igénylünk belőle, és a legkönnyebb újrahasznosítani. A felhasznált ivóvizet, ha csak a konyhai felhasználást nézzük, rengeteg megy el a főzés előkészületeire, mosogatásra, öblítésre. Ezek részben, vagy mosogatóanyagok helyes megválasztásával azonnal használhatóak locsolásra vagy WC öblítésre. Ezt hívjuk szürke-víznek. A WC öblítésére használt vagy egyéb erősen szennyezett vizet nevezzük fekete-víznek, melyet már csak kezeléssel tudunk újrahasznosítani (szűrés, tisztítás, komposztálás). Ezekhez jön a csapadékvíz gyűjtése melyre az Earthship fizikai kialakítása tökéletesen megfelel. Bár ezek emberi fogyasztása kezelés nélkül a légkörbe jutott kipufogógázok és Chemitrail-ek jelenlétével nem ajánlott.

Igaz, ami igaz a vezetékes vízhálózatba szándékosan juttatott hormonok, fogamzásgátlók vagy a fertőtlenítésre használt klór sem tesz jó hatást szervezetünkre. Jelenleg sem a vízművek sem pedig a csatornahálózat üzemeltetői sem érdekeltek a környezetvédelmi és vagy az önellátást segítő technológiák elterjedésében, hisz ha belegondolunk ők ebből élnek és emiatt csökken a profitjuk. Ha kevesebb, de „sűrűbb” fekete-vizet engedünk a csatornába, akkor a megtisztított köbméter kevesebb lesz, míg a szennyeződés ugyanannyi, azaz egy profitorientált cég ezt nem fogja jó szemmel nézni. Ha pedig teljesen leválunk, vagy pedig eleve rá se kötünk a közmű hálózatra, akkor egy potenciális ügyfelet veszít, melynek sem víz sem pedig csatornadíjat nem számlázhat. Visszatérve a szürke-vízre: az Earthship egyik jellegzetessége, hogy a lakásban egyfajta Zöld szigetek vagy zöld folyosó található. Ezt úgy kell elképzelni, mintha az E.S. belső terét és egy “télikertet” kereszteznénk. Ez a megoldás több szempontból is előnyös:

  • a lakásban a szürke víz szűrése megoldott.
  • folyamatos konyhakertünk lehet akár télen is.
  • szobanövények elhelyezése állandó
  • lakásdekorációs szempontból előnyös
  • a lakás folyamatos oxigén és páratartalom ellátása biztosított,
  • a zöld növények jótékony hatását az ember lelkének már nem is részletezem.

Jó alternatíva lehet a zöld sziget kialakítására a kis hazánkban is egyre jobban elterjedő Aquapónia. Ezekben a szintén önellátó kis rendszerekben a több féle baktérium a halak anyagcsere folyamatai során termelődő ammóniát nitritté, a nitritet pedig nitráttá alakítják, melyekkel a növények “táplálkoznak”. Ebben az esetben a szürkevíz kezeléssel már vegyíthető. Hisz a halakat “megmérgezhetjük” vele. Kavicságyas vagy agyag golyós technikával viszont kikerülhetjük a rovarok beköltözését és az esetleges gombásodást. Kavicságy esetén viszont túlfolyós rendszert Aquapónia esetén keringetést kell alkalmazni.


(Magyar felirat kiválasztható a fogaskeréktől balra található ikonra kattintva!)

Elektromos hálózat

Otthonunkat, munkahelyünket, és szinte az egész életünket átszövik az elektromos erős vagy gyengeáramú rendszerek. Nélkülözhetetlen részévé vált napjainknak. Elektromos árammal ébredünk, fűtűnk, világítunk, főzünk, mosunk, vasalunk és sorolhatnánk a végtelenségig. Az energia saját részre történő megtermelése tehát logikus választás, főleg új lakás esetén, ahol nincs már kiépített rendszer, amit újabb költséggel átépíthetünk. Azt, hogy energia termelésre milyen áramforrást használunk, azt az ingatlan vagy maga a telek elhelyezkedése és közvetlen környezetünk a termelést akadályozó tulajdonságai miatt célszerű átgondolni. Napsütötte déli fekvést, mind az elektromos (napcella), mind a meleg vizes rendszerek (napkollektor) tekintetében ajánlatos kihasználni. Szélkereket a megfelelő előnyös földrajzi tulajdonságok esetén ajánlatos használni. Viszont ezek felhúzása építési és engedélyeztetési akadályokba ütközhet. Ezen szabályozások miatt érdemes tervezés előtt a településre érvényes Helyi építési szabályzatot átnézni (HÉSZ). Jó alternatíva lehet a hagyományostól eltérő függőleges tengelyű szélgenerátor, mely már 3-5Km/h sebességnél is képes energiát termelni, és kevesebb mozgó alkatrésze miatt sokkal megbízhatóbb. A földre is telepíthető, így építési magassága csekély és 6m magasság alatt engedélyeztetni sem kell.

Szóval szinte mindegyik energia forrás irányítható, tervezhető termelési mennyiséggel rendelkezik, kivéve a megújuló energiaforrásokat. Egyetlen megoldást a víz hidrogénre és oxigénre való bontása jelentené, de a hidrogén tárolásával és elégetésével való energia termelése még nagyon gyerekcipőben jár. Erre irányuló kezdeményezések azonban már kis hazánkban is elindultak. (Szegedi hidrogénbusz)

További megoldásként marad az akku szigetes megoldás. Az akkumulátorok, mint energia tárolók jó kiegészítői lehetnek a különböző áramforrásokkal szerelt rendszereknek. Ebben az esetben nincs szigorú engedélyeztetés, szabadabb az eszközválasztás, teljesen függetleníthető az áramszolgáltatótól. Igaz a függetlenség nagyobb odafigyelést is igényel: energiatakarékos eszközök, a berendezések teljes áramtalanítása használaton kívül, nem elég a stand-by üzemmód. Az új típusú akkumulátorok újrahasznosíthatóak és környezetre való negatív hatásuk így minimális.

Világítás: Világítási eszközünk lehet a fent említett LED-es lámpatesteken kívül maga az Earthship. Hisz az egész épület egy nagy hő, és fénytechnikai szempontból előnyős kialakítású francia ablak. A nagy felületnek köszönhetően nemcsak világos a lakórész, de a nap hősugárzásának köszönhetően melegíti is azt. Fény tekintetében használhatóak még a dombházaknál is ismert lapos vagy kúpos tetőablakok,, esetleg a lapos tetőknél is használt felülvilágító ablakok.

Fűtés és klíma

earthship-003Az Earthship-pekbe optimális esetben nem kell klíma, se fűtés. Mike Reynolds a saját ES-ébe több, mint 15 éve költözött, azóta nem fűt be. Van ugyan egy kandallója, de elmondása szerint csak hálaadáskor gyújt be, a hangulat miatt. A jó hőszigetelés és hő-megtartás miatt nincs szüksége fűtésre. De hisz Sivatagban él, oda nem kell fűtés – mondhatnánk. Téved a kedves olvasó. Az új mexikói sivatag nem összetévesztendő az egyenlítő körüli sivatagokkal. A kalahári sivatagban +50C, míg este nem ritka a talaj menti fagy. A Góbi sivatagban -50+60C között ingadozik a hőmérséklet, míg Új Mexikóban, Tao megyében -25 +40C között ingadozik. Ez kb megegyezik kis hazánkban tapasztalható hőmérsékleti értékekkel. Ez is bizonyíthatja, hogy életképes egy ES koncepció itthon. A klíma berendezés is sima fizika törvényeken alapul, plusz energia bevitel nélkül. Az ES mögött lévő földtömegen keresztül műanyagcsövek vannak keresztül vezetve. A nyáron a tetőablakok kinyitásával a meleg levegő kiáramlik, a kismértékű vákuum a legkönnyebb helyen, a föld nagy tömegén keresztül átáramló, és eközben lehűlő levegő fogja pótolni. A fizika alap törvényét kihasználva, mely szerint a melegebb levegő felfelé áramlik, egy természetes és környezetkímélő klímaberendezést kapunk. Teljesítményét a földtömeg és a csőhossz méretezésével meghatározhatjuk, és akár bővíthetjük is.

Végszó

Az Earthship ápol és eltakar, ahogy koszorús költőnk mondaná. Megvéd, ellát meleggel, fénnyel, élelemmel. Használhatsz követ, fát, földet, vagy egyéb természetes anyagot. Beépíti magába, a gumit, sörös dobozt, üvegpalackot, polisztirolt, vagy más hulladékot mely amúgy csak a környezetet szennyezné, mellesleg az ingyen építőanyag még jobb építőanyag. Megtanít együtt élni a természettel, és jobbá, tisztábbá tenni környezetünket. Ellát élelemmel, és élhetőbb életet biztosít részünkre. Ez az EARTHSHIP. Kell-e ennél több?

Már csak az ösvényt kell kitaposnunk. Kitaposni az ösvényt a jog útvesztőiben, saját tapasztalatokat gyűjteni, felépíteni saját bárkánkat és felébreszteni a rég elmúlt Kaláka szellemét.

Gál Tibor
Earthship Hungary egyesület.