Az élhető környezet

0 Flares Facebook 0 Filament.io 0 Flares ×

Az élhető környezet
(Társadalomkritika)
Sokáig tanakodtam milyen tematikát is ragadjak meg az adott címet illetően. Hisz a téma konkrétan nem lett megadva. Az ”élhető környezet” fogalma alatt mindenkinek mást érthet. Van, aki azt érti, milyen anyagokkal vesszük körbe magunkat, miből építkezünk, miből és hogyan tartjuk fenn magunkat és otthonunkat. Hogyan alakítjuk ki tágabb környezetünket, munkahelyünket, közlekedésünket.  Abba nem gondolunk bele, hogy ezeknek milyen a környezetvédelmi, fenntarthatósági energiapolitikai, és összességében a társadalmi hatása.

Az élhető környezet fogalom esetében sokan ”csak” arra asszociálnak, hogy milyen otthont képzelünk el magunknak és esetleg azokat milyen anyagokból építjük meg.  Anélkül, hogy figyelembe vennénk azok árát ezzel együtt az előállítási költségek, és az abba befektetett energia, a nyersanyag kitermelésével járó környezeti hatásokat és rekultivációra fordított energiát.
Kapcsolódó kép
A közvetlen környezetünk alatt a lakókörnyezetünket értjük. Azok felépítéséhez nyersanyagok tekintetében mindenki a természetes anyagokra gondol elsősorban. Ezek az anyagok közrejátszanak egy lakás páraháztartásához, termodinamikájához, energiaszükségletéhez. Közkedvelt anyagok az agyagtermékek, reneszánszát éli vályog és a kender. A különböző fafajták örök sláger mind az építészetben mind az otthonunk berendezési tárgyainknál való felhasználását tekintve. Egy otthon tervezésénél fontos a természetes fizikai rendszerek kihasználása. Ezek figyelembevétele nélkül azokat mesterségesen kell pótolni. De ezeket nem tehetjük büntetlenül, meg kell, fizessük a közműszolgáltatói számlákban, a pótló berendezések árában, azok üzemeltetési költségeiben. A hely optimális választása hozzájárul a természetes adottságok kihasználásához, így például egy déli fekvés a benapozás révén a fűtési számlákat és a világítási költségeket csökkenthetjük. A dombházak, earthshippek, a pincehatás előnyét használják ki mely fűtés nélkül is 8-10 fokos hőmérsékletet tudnak tartani.
Képtalálat a következőre: „ökolábnyom”
Az élhető környezethez hozzájárulhatunk az önfenntartás révén is. Egy ”háztáji kiskert” még akár egy panellakás erkélyén is kialakíthatunk. Az egészséges zöldségtermelés nem csak a pénztárcánkat kíméli, hanem vegyszermentesen és szállítási költség nélkül juthatunk egészséges ételhez. A zöld szín, a növényekkel teli környezet mindamellett hogy oxigénhez juttat bennünket a megtermelt javakkal járó sikerélménnyel együtt mentálisan is hozzájárul egészségesebb életünkhöz mellyel máris élhetőbbnek éljük meg a kialakított környezetünket.  Kiskertünkbe érdemes permakultúrával foglalkozni. A növénytársításokkal nem csak helyet spórolunk, de a kártevők és a gyomellen is védekezhetünk. Ilyen pl a csemegekukorica közé vetett bab mely felkapaszkodik a kukoricaszárra és közöttük elkúszva megél a tök is. Ez a példa is mutatja, hogy nem elég egy-egy szegmensre odafigyelni egy jónak tartott cél eléréséhez, hanem globálisan kell nézni egy probléma megoldását. Azaz nem lehet csak egy célja egy ötletnek és egy megoldásnak. Ha ezt nem gondoljuk át, lehet, hogy több kárt okozunk, mint amit megoldottunk. Ha már az önfenntartás szóba került, érdemes jobban kitárgyalni. Az önfenntartás az alapvető ismétlődéseket célszerű követni, ami a természetes körforgáshoz járulhat hozzá. Az nem fogja a hosszú távú érdekeinket szolgálni, ha az avart és a levágott füvet, gallyakat elégetjük hisz felesleges CO2 és egyéb szálló égéstermék jelenik meg a levegőben. Az zöldhulladék elszállíttatása sem az optimális megoldás. A teherautók felesleges környezeti hatása sem elhanyagolható.  Arról nem beszélve, hogy az elveszett tápanyagokat pótolni kell abban a környezetben ahonnan a zöldhulladék távozik. Sokan műtrágyázzák melynek nem csak lokálisan, de a vízhálózatba jutva közvetett veszélye is van. Erre tökéletes megoldás a komposztálás. Azon kívül, hogy nincs számottevő hatása a környezetünkre kivétel, ha egy műanyag komposztáló ládát vettünk. Egy komposztláda négy használt raklapból 10 perc alatt kész van egy kevésbé ügyes kezű barkácsolótól is. A komposztált biomassza ráadásul sokkal több a növények számára szükséges energiát és építőanyagot ér, mint nyers voltában. Ráadásul háziállataink produktumától is környezetkímélő módón szabadulhatunk meg. A komposztot felhasználva pótolhatjuk az elvesztett energiával kiskertünket. Kísérletek folynak olyan komposztkazán létrehozására. Az aerob folyamatoknál 1-1,5 évig kb. 60-40fokos víz nyerhető ki mely lakóház fűtésére fordítható.  Itt oxigén segítségével a lebontó baktériumok hőt termelnek, azaz egy lassú égés folyik minimális CO2 kibocsájtással. A technikát már üvegházak fűtésére eddig is hasznosították. Oxigén nélküli komposztálódásnál az anaerob baktériumok dolgoznak és hő helyett metán azaz éghető gáz termelődik. Égetésével a vezetékes földgázhoz és a palackos propán-butánhoz képest csak víz és Széndioxid keletkezik. Igaz ez a legnagyobb a talajban és a légkörben megtalálható üvegház-gázunk, de a természetes biológiai körforgáshoz elengedhetetlen hisz a növények a légkörből a CO2-t kivonják, foto-szintetizálnak, a szenet beépítik a szervezetükbe majd a számunkra szükséges oxigént kiadják.

Az élhető környezet kialakítása újrahasznosítással is elősegíthető. Azzal, hogy már hulladékként kezelt anyagokat újra felhasználunk, új termékekhez juthatunk úgy, hogy ahhoz nem vagy csak minimálisan kell természeti kincseket vagy erőforrásokat kitermelni és feldolgozni. Ezzel csökkentjük a természet-rombolást, csökkentjük a hulladéklerakók terheltségét és újabbak nyitását. Az egyén a vásárlási szokásainak átalakításával tud hozzájárulni a hulladéktermelés csökkentéséhez. Többször használható bevásárló szatyrokat-kosarat használ eldobható nejlonszatyrok helyett. Helyi termelőknél vásárol előrecsomagolt termékek helyett. Idővel a gyártókra is hatással lehetünk, hisz ha kevésbé veszünk olyan termékeket melyek csomagolási módszereivel nem értünk egyet, akkor a gyártó ezt közvetett módón is megérzi és rájön, hogy neki is változnia kell. A hulladékhasznosításban jelentek meg az elmúlt időszakban a legnagyobb innovációk. Szalmabála-építészet, az üvegbeton, és a hulladékból készített magyar Sylrock építőipari lap, az építőiparban. Kender pozdorjából készített Mercédesz ajtókárpit. Raklapból és autógumiból készített bútorok. Autógumit használnak folyami gátak vagy talajerózió ellen, nem csak gokart pályák ütközőfalánál. De találkozhattunk játszótereken darál gumiőrleményből készült térburkoló lapokkal. Gumiőrleményt autóutak burkolatára is használják. Régebben is foglalkoztak újrahasznosítással. Iskolai gyűjtéseken pírhulladékot illetve vashulladékot gyűjtöttek a gyerekek. A manapság használt kartondobozok többnyire újrahasznosított papírból készült. Sajnos sok esetben ezek értelmetlen jogi szabályozással már nem művelhetik a gyerekek, pedig erre mind közösségi mind környezetvédelmi szemléletük egészséges alakításához aktívan hozzájárultak. Más újrahasznosítás révén műanyagokból pirolízis segítségével éghető fagáz, vagy olajpárlat állítható elő mely fűtésre vagy üzemanyagként hasznosítható.

Az élhető környezet kialakítása nem megoldható az energia kérdés említése nélkül. Az életstílusunk hozzákapcsolódott az energiaigényünkhöz. Elektromos áram kell a mindennapi életünkhöz. Bár sok esetben ezeket magunk is megtermelhetjük. Napelemmel, szélkerékkel elektromos energiát termelhetünk. Kevésbé elterjedt függőleges tengelyű (VAX) szélgenerátorok esetében kb 50%-os szél esetében is energiaképes lehet a hagyományos szélgenerátorokhoz képest. Egyik prototípusa Magyarországon, Felcsúton található. Világításunk lehet energiatakarékos vagy LED-es világítás mely a már említett benapozással optimalizálható. Nem beszélve a természetes fény élettani hatásairól. Sík és vákuumcsöves napkollektorokkal meleg vizet állíthatunk elő akár árnyékos vagy téli időszakban is. Szennyvizünket amennyiben vegyszermentes életmódot folytatunk biológiai bontással és vagy gyökérzónás tisztítással semlegesíthetjük, vagy a házi biogáz generátorunkban a már említett anaerob folyamatokkal biogázt termelhetünk.
Képtalálat a következőre: „gyökérzónás szennyvíztisztítás”
Közlekedésünk sem lehet kivétel a környezetünkre való hatások kivesézésénél. A munkahely és a lakóhely kiválasztása nem kis fejtörést okoz. Szeretnénk tiszta természetes környezetbe lakni de a napi ingázással ezek esélyeit rontjuk. Tömegközlekedéssel ugyan csökkenthetük ökológiai lábnyomunkat, de ez csak a kisebbik rossz választása a rosszak közül. A kerékpározás jó alternatíva de ahhoz radikális kerékpáros forradalom kellene hogy ne a kipufogó gázokból töltsük meg nagyobb oxigénigényünk közben a tüdőnket. Itt nem tud okos lenni az ember. Igaz pár évtizede megjelentek PB-gáz üzemű autók de manapság és pár éve az első hidrogén és földgáz üzemanyagú autók elektromos autók.  Manapság? vágok is egyből a saját szavamba. Az első elektromos autó 1899-ben jelent meg Le Jamais Contente néven. Majd 1915-ben Milburn Light Electric-ja 8 évig volt a piacon. Később a Detroit Electric SP:01 vagy 96-99-között a General Motors közkedvelt Ev1-ese melyet az olaj lobbi tett el láb alól azaz a sikerei ellenére vont vissza a gyártó és semmisítették meg 1-2 múzeumi példány kivételével. A gépjárművek üzemanyag pótlására a csökkenő szénhidrogén készletek pótlására olajat állítanak elő kukoricából, biomasszából.

Mi az élhető környezet? Ökoszemlélettel felépített otthon és életmód, mely mind a létrehozás mind az működése során ötvözi az energia igény és energiafelhasználás optimalizálást. Az anyaghasználat megválasztása, illetve a hulladékok újrahasznosítása révén közvetlen jótékony hatással lehetünk környezetünk természetes megmaradása és fenntarthatósága érdekében. Ésszerűen felépített életmódunkkal is hatással vagyunk élőhelyünkre és az élővilágra, a pénztárca védelme csak ráadás.

Gál Tibor

0 Flares Facebook 0 Filament.io 0 Flares ×

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.